Napraforgó u. 20.
Fischer József
Budapest, 1901 – Budapest, 1995, építész, szociáldemokrata politikus, országgyűlési képviselő, miniszter
Építőipari felsőiskolában tanult és építésvezetői képesítést szerzett, építészmérnöki diplomája nem volt.Egy magánépítésznél helyezkedett el előbb építésvezetőként, majd tervezőként. 1931-ben feleségével, Pécsi Eszterrel közös építészvállalkozásba kezdett, irodájuk 1940-ig működött.
Építészeti munkássága az 1920-as évek közepén kezdődött. 1928 és 1938 között a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa (CIAM) magyar csoportjának volt vezetője, a csoport több kiállítását, publikálási lehetőségét szervezte. A Tér és Forma c. folyóirat egyik szerkesztője volt 1942-től 1948-ig. Jelentős építészetelméleti írásai is elsősorban a CIAM magyar működésének éveiből valók.
Építészeti alkotásait ekkor – az 1934–35-ös évtől eltekintve, amikor Breuer Marcellal és Molnár Farkassal közös társulásban dolgozott – jórészt önállóan tervezte.
Épületein elsősorban Walter Gropiusnak, a Bauhausnak, illetve a CIAM-mal kapcsolatban álló építészek (Gropius mellett Ernst May, Le Corbusier) hatása érezhető.
1945 után a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnöke lett, megszervezte Budapest háború utáni újjáépítését. A politikai fordulat után szociáldemokrata elkötelezettsége miatt menesztették. Az 50-es években állami vállalatoknál dolgozott beruházóként, illetve építési ellenőrként. 1956-ban államminiszter volt Nagy Imre harmadik kormányában.
1964-ben kivándorolt az USA-ba, ahol különböző tervező cégeknél volt állása, és tagja volt a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa (CIAM) magyar csoportjának. 1978-ban hazatért. 1993-ban a főváros díszpolgárává választották építészeti munkássága, valamint az újjáépítésben betöltött szerepe miatt. 2010-ben poszthumusz Ybl Miklós-díjat kapott.
Fényképek forrása: Tér és Forma 1931/10, 305-326, Vékás András, Megyeri Gábor
Tervrajzok forrása: Tér és Forma 1931/10, 305-326